A SZENT KORONA SZÖVETSÉG

Egyesületi Alapszabálya

Alapítva: 1920.

Módosítva: 1989.,1994.,2001.,2002. 01. 06.

2003. 11. 29.

Levél: H-1364 Budapest, Pf. 159 Tf: 06-1 468 2253 Fax:06-1 468 2254; M:06-70 572 4563
Pénzforgalmi jelzőszám: 11600006-00000000-19316262

Internet: www.szent-korona.hu

A SZENT KORONA SZÖVETSÉG

Alapszabálya

Újraalapítva: 1989,1994. 12. 12.

Módosítva: 2002. 01. 06., 2003.11.29.

1. Általános rendelkezések

a) Egyesület neve: SZENT KORONA SZÖVETSÉG

b) A Székhelye: 1052 Budapest, Semmelweiss utca 1-3 (MVSZ-Magyarok Háza)

c) Az Egyesület pecsétje: Szent Korona Szövetség körirat által képzett belső részen a Magyar Szentkorona stilizált rajza, levéljele a Szentkorona-kép kiegészülve alul az „IN ASPERIS ET PROSPERIS” íves jelmondattal.

d) Az Egyesület célja a Szent Koronának a magyar államiság rendjében intézményi hagyományos jelentősége biztosításáért folytatandó munkálkodás. Társadalmi, kulturális szinten kifejezésre juttatása a nemzet legfőbb hatalmát és méltóságát jelentő Szent Korona jelentéstartalmának.

E tevékenység a Khtv. (1997. évi CLVI. törvény –A közhasznú szervezetekről) 26.§ c) pontjában felsorolt közhasznú tevékenység fajták közül különösen az alábbi körre terjed:

1. Kulturális örökség megóvása (6)

2. Nevelés és oktatás, ismeretterjesztés (4)

· A magyar történelmi tudat ápolása, ébrentartása.

· A nemzet történelme során keletkezett jelképek létrejöttének és szerepének széles körű ismertetése és méltatásuk előmozdítása.

· A nemzeti sajátosságoknak és kulturális értékeknek a társadalmi életben való érvényesülése érdekében kifejtett oktató, nevelő, meggyőző munka.

· A keresztény - keresztyén ökumené, erkölcsiség és hit egyetemes szellemi értékeinek a mai magyar társadalmi és állami életben való elmélyítése, minél szélesebb körű és hiteles megjelenítése, terjesztése és a megvalósításukban példamutatás.

3. Tudományos tevékenység: történelmi-levéltári kutatás (3)

4. Műemlékvédelem (7)

5. Határon túli magyarsággal és térségi vagy más etnikumokkal, mint a Szent Korona történelmi-hagyományos vagy új csatlakozó tagjaival kapcsolatos tevékenység (13)

· A világban szétszórtan élő magyarság, így pl. a Kárpát-medencei és csángó magyarság és a világmagyarság

nemzeti összetartozás-érzetének megerősítése és elmélyítése.

· A történelmi társnemzetekkel a társadalmi egyesülés és a hagyományos államközösség újrateremtésének megvalósítása érdekében munkálkodás.

6. Euro-atlanti integráció elősegítése a Szent Korona hagyományos egyetemessége, köztiszteleti-morális és szakrális szentsége alapján. (19)

· A Kárpát-medence térségi újra egyesülés vagy más térségi népekkel új nemzettársi szövetség létrehozásának kimunkálása vallási, kulturális, gazdasági, társadalmi és közéleti szinten annak érdekében, hogy a nemzeti, kulturális, vallási, nyelvi különbözőségek megőrzésének és ápolásának intézményes biztosítása legyen az állami-közéleti összetartozás legfőbb vonzereje.

· A különböző közérdekű adatbázis rendszereknek és alapnyilvántartásoknak egységes nyilvántartásba egyesítése az adatokat létrehozó, fenntartó és kezelő gazda-intézményekkel együttműködve, és az adatokhoz a törvény keretei között az össztársadalmi hozzáférés biztosításával átfogó társadalmi, kormányzás-megalapozó és közigazgatás-támogató tudásanyag létrehozása. Ennek a személyi, családi, közösségi, társadalmi, kulturális, gazdasági, tudományos vonatkozású ismeretanyagnak a teljeskörű szolgáltatása a SZENT KORONA SZÖVETSÉG önálló és saját jogú informatikai eljárásával. Az ezáltal megvalósítható Nemzeti Kataszter Szolgálat (NKSZ) hálózatának országos kiépítése, működtetése, az adatok naprakészen tartásában és hiteles értesülések szolgáltatásában közreműködés, a magyar nép és az együtt élõ népek hasznos és békés együttélésének, ezáltal a tartós közép-európai békés felemelkedésnek, a tudásközpontú információs társadalomnak a megalapozására..

· A Szent Korona intézményes államrendjének megteremtése érdekében a tudásközpontú nemzeteszmény és a termékeny közösségi érzések megalapozása közhasznú szolgáltatásokkal a Nemzeti Kataszter Szolgálat (NKSz) útján.

Az Egyesület

e) fent felsorolt célkitűzéseit közös fellépésein, valamint tagjai és tagszervezetei, gazdasági vállalkozásai és az együttműködő társadalmi szervezetek és állami intézmények lehetőségein keresztül törekszik elérni;

f) közhasznú szolgáltatásaiból, amelyek nem pénzbeli juttatások, a természetes és jogi személy tagjain kívül korlátozás nélkül részesülhetnek azok is, akik nem tagjai a szervezetnek;

g) vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azt nem veszélyeztetve végez;

h) gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt az 1. d) pontban részletezett céltevékenységre fordítja;

i) közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független, azoknak anyagi támogatást nem nyújt;

j) az alapszabály változtatása esetén a nyilvántartásba vételi kérelmet a vonatkozó közgyűlési jegyzőkönyvvel az Egyesület elnöke–az ügyvezető elnökségre vonatkozóan az 5. fejezet b.) pontban írt korlátozás kivételével- vagy a főtitkár terjeszti be a Fővárosi Bírósághoz.

2. A tagsági viszony keletkezése, a tagok jogai és kötelezettségei

a) Az Egyesület tagja lehet minden természetes és jogi személy, ha elfogadja az Egyesület alapszabályát, annak az 1.d) pontjában részletezett célkitűzéseit, ezek megvalósítására, a megvalósításban való tevékeny közreműködésre kötelezettséget vállal és a megállapított tagdíjat rendszeresen megfizeti.

b) A tagsági viszony szükséges és elégséges előfeltétele a 2002. január 6-i közgyűlésen elfogadott Tagsági Eskü letétele a közgyűlésen a szavazóképes tagság vagy a Vezetőség legalább három tagja előtt, vagy Szentkorona Fogadalom letétele, ha a fogadalom tartalmát az Elnökség az érvényes képviseleti szabályok szerinti aláírásával jóváhagyta. A jelentkezési lap kitöltése és az illető egyénnek vagy szervezetnek két tag részéről történő ajánlása a Tagsági Esküt vagy helyette a Szentkorona Fogadalmat nem pótolja és nem helyettesíti. Tagszervezet esetén a szervezet vezetőjének eskü- vagy fogadalomtétele a felvétel előfeltétele.

c) A tagként jelentkező egyén vagy szervezet részéről a b) pont szerintiek teljesítését az Egyesület Vezetősége igazolja és teszi a tagságot érvényessé. Történelmi egyházak helyi szervezete, egyházközsége a helyi egyházi szervezet plébános-lelkész vezetőjének irányításával a sejt-szervezetre vonatkozóan a j) pontbeli szabályozás értelemszerű alkalmazásával, azonban minden meglévő adottsága fenntartásával és minden külön feltétel nélkül minősül szentkorona-szövetségi sejt-szervezetnek.

d) A tagokról az Egyesület vezetősége tagnyilvántartást vezet, melynek alapján kerül kiadásra a tag névre szóló igazolványa, melyen a Tagsági Eskü vezetőségi igazolással történt hiteles letételének vagy a Szentkorona Fogadalom letétele elfogadott bejelentésének dátuma és sorszám tüntetendő fel a tag személyi adatai mellett.

a) Alapító tag megjelölés illeti az Egyesületet létrehozó tagokkal együtt azokat, akik az első 100 sorszámmal bíró igazolvánnyal rendelkeznek. Az Egyesület vezetősége ezt a kört kétharmados szavazattöbbséggel bővítheti.

b) Az egyesületi tagdíj aktív keresők számára havonként felajánlható összeg, de legalább 100,– Ft, nyugdíjas és munkanélküli segélyen élő személyek számára legalább havi 50,– Ft. Egyedi elbírálás mellett esetenként az utóbbi kategóriába tartozók részére a Vezetőség időleges halasztást adhat a tagdíjfizetésre. A tagszervezetek tagdíja a taglétszámukkal arányos ill. a belépéskor felajánlott összeg. A tagdíj a tag által vállalt és teljesített közreműködés vagy szolgáltatás alapján a Vezetőség egyetértésével megállapított vagyonértékű hozzájárulás is lehet. A fentiek szerinti tagdíjak negyedévenként is fizethetőek ill. teljesíthetők.

c) Aki tagdíját egy éven keresztül nem fizeti vagy vállalt más vagyonértékű közreműködését nem teljesíti, és az elmaradás pótlását az év letelte előtt történő figyelmeztetés és felkérés ellenére az év végéig az elvárható mértékben meg sem kezdi, tagsági viszonyát elveszti, és a tagsággal járó jogokra és szolgáltatásokra nem tarthat igényt. Tagsági viszonyát elveszti, aki semmiféle aktivitást nem tanusít az Egyesület társasági életében két éven át. Tagsági viszonyát elveszti az a tag is, aki Tagsági Esküt vagy Szentkorona Fogadalmat nem tesz le a b.) és c.) pontokban foglaltak szerint, vagy akinek személyét a Szövetségi Ítélőszék a tagsággal összeférhetetlennek minősíti.

d) A jogi személyiségű tag (szervezet) tagsági viszonya alapján vállalt visszatérően ismétlődő támogatást biztosít az Egyesület számára.

e) A tag jogosult a közgyűlésen részt venni, és kötelezettségvállalása szerint a részfeladatok megvalósításában közreműködni. A közgyűlésen személy szerint és csoportosan is indítványokat tehet, amikre nézve kérheti a szavazatra bocsátást. Jogosult továbbá minden olyan szolgáltatást térítésmentesen igénybe venni, amelyeket az Egyesület a közgyűlés eseti határozata és/vagy az alapszabály hatályos rendelkezése szerint mindenkori tagjai számára alanyi jogon biztosít.

f) A teljes jogú tag minden tisztségre választható. A tagok létszámkötöttség nélkül megalakítható helyi csoportokba, szervezetekbe (sejt-szervezet) tömörülhetnek. A sejt-szervezet a szövetségi központi szervezet Alapszabályának hatálya alatt áll a célkitűzéseket és az általános érvényű rendelkezéseket, valamint a szövetségi vezetőséggel és egymással a szükséges, folyamatos kapcsolattartás és a tevékenységről a kölcsönös tájékoztatás kötelezettségét tekintve, de egyébként önállóan szervezi meg a saját működését, beleértve a saját vezetőségének a létrehozását is. A helyi vagy térségi öntevékeny sejt-szervezet a helyi felelős személy által a szövetségi Elnökségnek a megalakításról írásban tett bejelentésének az írásbeli visszaigazolása után tekintendő létrejöttnek.

g) A teljes jogú tagsági minőség általában a b.) és c.) pontokban foglaltak teljesülése után minden később belépettet megilleti, hacsak ennek gátló akadálya bármikor nem mutatkozik. Gátló akadályok ügynöki titkos szervezetekben tagság, vagy ilyen megbízásból folytatott mindenkori tevékenység miatt a Szövetségi Ítélőszék ezzel összefüggésben, vagy a szentkorona-eszmeiséggel összeegyeztethetetlen magatartás alapján hozott kifogásoló határozata.

h) A tagság szavazati joggal rendelkezik és a Közgyűlésben közvetlenül, vagy a Vezetőség útján közvetve dönthet tiszteletbeli tagok és tiszteletbeli tisztségviselők megválasztásáról, amikor is köztiszteletben álló és az Egyesület célja érdekében áldozatot hozó és/vagy eredményesen tevékenykedő személyeket tüntet ki.

i) Pártoló tag lehet az, aki az Egyesület célkitűzései szerinti tevékenységet aktív tagsági viszony létesítése igénye nélkül anyagilag saját felajánlása szerinti összegekkel, vagy más értékelhető módon támogatja.

j) Tagsági várakozási idő alkalmazásáról a tiszteletbeli tagság és tisztség vonatkozásában esetenként az Egyesület vezetősége dönt. Nincs várakozási idő, amennyiben a felvételt kérő a b.) és c.) pontbeli feltételeket teljesíti, vagy eddigi közismert társadalmi tevékenysége és életvitele ezt indokolja.

k) A nem teljes jogú tagsággal rendelkezők, vagyis a várakozók, a tiszteletbeli tagok és pártoló tagok szavazati joggal nem bírnak, de az összejöveteleken, közgyűlésen részt vehetnek, tanácskozási joguk van, és eseti elbírálás szerint részesülnek az Egyesület tagi szolgáltatásaiból. A tiszteletbeli tisztségviselők tanácskozási jogon kívül szavazati joggal is rendelkeznek, amelyet a vezetőségi és/vagy közgyűlési határozathozatalban érvényesíthetnek.

l) A tagsági viszony megszűnik a tag halálával, kizárással, tagsági kötelezettségek nem teljesítésének vezetőségi határozatban történő megállapításával ideértve a b.) és c.) pontbeli feltételek teljesületlenségét, és kilépési szándék bejelentésével.

Kizárást csak fegyelmi határozat vagy a Szövetségi Ítélőszék összeférhetetlenséget kimondó határozata mondhat ki.

3. A közgyűlés

a) Az érvényesen teljes jogú tagok összessége alkotja az Egyesület legfőbb szervét, a közgyűlést, mely határozatait a 8.a) pont kivételével egyszerű szótöbbséggel hozza.

b) A közgyűlések nyilvánosak. A közgyűlést rendesen félévenként, de legalább naptári évenként egy alkalommal össze kell hívni.

c) A közgyűlés összehívásának feladata az Egyesület elnöké. Meg nem erősített elnöki megbízatás esetén az ügyvezető elnök közgyűlést a Vezetőség közgyűlést összehívási határozata esetén hívhat össze.

d) A közgyűlést összehívhatja a vezetőség többségi határozata alapján a főtitkár, a vezetőségnek a felénél nagyobb létszámú csoportja, valamint a tagság legalább 25%-a is.

e) A közgyűlés összehívása akkor történik érvényesen, ha valamennyi érvényes tagsággal rendelkező tagot a közgyűlés helyéről, időpontjáról és a tárgyalni kívánt napirend felől legalább 5 nappal korábban kiértesítik. A kiértesítésen szerepelnie kell a közgyűlés jellegének, az azt összehívó, illetve összehívók nevének.

A meghívóban figyelmeztetni kell a címzettet, hogy mely esetben lesz a közgyűlés határozatképes, s ha ez nem következik be, az esetben az összejövetel minek minősülhet, és amennyiben nem határozatképes a közgyűlés a megjelentek kellő száma hiányában, úgy mely időpontban kerül sor a következő közgyűlésre, aminek azonos napirenddel való megtartása mellett arra nézve is figyelmeztetést kell tartalmaznia a meghívónak, hogy a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes lesz. E második közgyűlés időpontja az eredetileg meghirdetett naptári időponttól nem lehet távolabb 8 napnál.

f) A közgyűlés akkor határozatképes, ha az érvényes tagsággal rendelkező tagok 50%-ot meghaladó számban vesznek azon részt. Az e) pontnak második bekezdésében írt figyelmeztetés szerint megtartásra kerülő közgyűlésen a napirenden nem szereplő ügyeket nem lehet tárgyalni.

g) Ha a közgyűlésen a tagság létszámának a felét meghaladó jelenlevő van, úgy legalább 5 tagnak az aláírásával írásba foglalt, napirenden nem szereplő ügyet is tárgyalhat a közgyűlés, ha a napirendbe azt többségi szavazattal felveszi.

h) A közgyűlés hatáskörébe tartozik az Egyesület alapszabályának módosítása, az elnök személyének a megválasztása, tisztségviselők esetleges lemondásának elfogadása, illetve lemondatása, a közgyűlés által vagy közgyűlési időközben a vezetőség részéről kiküldött bizottságok közgyűlési beszámoltatása, a pénzügyi elszámolás elfogadásának, illetve nem elfogadásának joga, a tisztségviselők kinevezése, beszámoltatása, kinevezés megerősítése a rendes tisztújításkor illetve a mandátum lejártával, és a fegyelmi bizottság határozatainak felülvizsgálati joga. A Szövetségi Ítélőszék döntése nem felülvizsgálható, a közgyűlés azonban többségi határozattal felülvizsgálatot kezdeményezhet az ítélőszéknél.

i) A közgyűlés új tisztségeket alapíthat, így ítélőszéki tagságot, tiszteletbeli örökös elnököt, tiszteletbeli elnököket és alelnököket, vezetőségi póttagokat, az elnöki szék betöltetlenségének idejére megbízott ügyvezető elnököt, titkárt, főtitkárt választhat. Ténylegesen betöltött tisztségek megszüntetéséről a közgyűlés az érintett tisztségviselő beszámoltatása mellett a mandátum lejártakor, és a vezetőség 2/3-os indítványozó határozata alapján dönthet.

j) A közgyűlés határoz az Egyesület vagyona, kezelése és hovafordítása felől. Megállapítja az Egyesület évi költségvetését.

k) Az Egyesület feloszlását, megszűnése kimondását kétharmados többséget meghaladó szavazattal határozhatja el.

l) Minden egyéb kérdésben a közgyűlés szótöbbséggel határoz. Szavazategyenlőség esetén az elnök, vagy bármely okból távollétében vagy az ügyvezető elnöki joggyakorlás korlátozottsága esetén a főtitkár szavazata dönt. Megerősítés felfüggesztése miatt ügyvezető elnök nem élhet döntési joggal.

m) A közgyűlés határozatait nyílt szavazással, a vezetőség által a közgyűlési szavazás megkezdése előtt szövetségi pecséttel hitelesített szavazólappal rendelkező tagok általi felmutatásának a levezető elnöktől a közgyűlésen szükség esetén felkért két számláló biztos által egybehangzó megállapítása alapján hozza.

n) A tisztségviselők megválasztása titkos szavazással történik, tehát az elnöké, a vezetőségi tagoké és vezetőségi testületi határozattal történő előterjesztés alapján a bizottsági tagoké. A közgyűlés a levezető elnök eseti indítványára szótöbbséggel tisztségviselő választás esetében is dönthet a nyílt szavazás mellett. Elnöki vagy más tisztség betöltésének megerősítése ügyében titkos szavazás a levezető elnök ilyen indítványának elfogadása esetén szükséges.

o) A közgyűlés az elnököt, vezetőséget, bizottságokat és tisztségviselőket évente legalább egy ízben beszámoltatja. Dönthet a beszámolók elfogadása felől és kimondhatja az illető tisztségviselő felelősségét, amely esetben felfüggesztő vagy felmentő határozatot hozhat

p) A többségi szavazásra és a szavazásban való részvételre vonatkozó általános szabályok szerint közgyűlési határozattal történik a felügyelő szervet képező ellenőrző és számviteli bizottságok jelentésének elfogadása. A jelentés az elnök éves beszámolójának elmaradhatatlan kiegészítése, amelyről az évi záró közgyűlés hoz határozatot. Ügyvezető elnök helyett a mindenkori hivatalban lévő főtitkár illetékes a vezetőségi éves beszámoló záró-közgyűlési előterjesztésére.

q) A közhasznúsági jelentés elfogadásáról határozatban dönt a közgyűlés az elnök vagy a főtitkár által előterjesztett vezetőségi éves beszámolóval egyidejűleg. A közgyűlés esetenként az elnök vagy a vezetőségi indítványt ismertető főtitkár előterjesztése alapján határozattal dönt pénzbeli és vagyoni juttatás odaítéléséről a cél szerinti tevékenység előmozdítása érdekében.

r) Befektetési tevékenység esetében az Egyesület saját eszközeiből történő értékpapír, társasági tagságból eredő vagyonértékű jog, ingatlan és más egyéb hosszú távú befektetést szolgáló vagyontárgy szerzésére irányuló tevékenység esetén a befektetési szabályzat elfogadásáról vezetőségi indítványon alapuló elnöki vagy a vezetőségi indítványt ismertető főtitkári előterjesztés alapján a közgyűlés határozattal dönt.

s) Vállalkozási tevékenység esetében, amely a jövedelem- és vagyonszerzésre irányuló vagy azt eredményező gazdasági tevékenység, ide nem értve a bevétellel járó cél szerinti tevékenységet, valamint a közhasznú tevékenységhez nyújtott támogatást, az elnök vagy a hivatalból helyette eljáró, és a vezetőség vonatkozó indítványát előterjesztő főtitkár beszámolójának elfogadásáról a közgyűlés határozattal dönt.

4. A Vezetőség-Elnökség

a) A vezetőség rendes tagjai az Egyesület állandó tisztségviselői: az elnök, a főtitkár, a négy alelnök, a titkár, a pénztárnok és a háznagy, összesen 9 fő. A vezetőséghez tartoznak szavazati joggal a tiszteletbeli tisztségviselők. A közgyűlési határozattal választott póttagok tárgyalási joggal rendelkeznek, és abban az esetben vesznek részt szavazati joggal a vezetőség munkájában, ha a rendes tagok eseti, bejelentett akadályoztatásuk miatt nem tudják feladatukat ellátni. A póttagok száma legfeljebb a mindenkori vezetőségi rendes létszám. Ezt a létszámot a közgyűlés megváltoztathatja. Az egyes tisztségviselők hatáskörét és részletes feladataikat a jelen szabályozáson túlmenően a Működési és Szervezeti Szabályzat szükség esetén részletesen meghatározza, ill. azokat a mindenkori változó követelményeknek megfelelően módosítja. A vezetőségi tagokat a vezetőség javaslata alapján az Elnöknek vagy a hivatalból helyette eljáró, és a vezetőség vonatkozó javaslatát előterjesztő főtitkárnak az egyes jelöltekre vonatkozó eseti indítványára a Közgyűlés választja, és bízza meg a vezetőségi tisztség és a vonatkozó feladatok ellátásával. A vezetőségi tagsági ill. tisztségviselői megbízás az Alapszabályban foglaltak betartásának és a megbízás szerinti feladatok felelős ellátásának kötelezettségével a közgyűlési határozattól számított 3 évre szól. A tisztségviselői megbízás a lejáratkor korlátlan számú ismételt megbízással meghosszabbítható. Betöltött tisztség meghosszabbításának közgyűlési felfüggesztése esetén keletkezik az olyan ügyvezető tisztség, amely a 7. fejezet c.) pontjában foglalt kiértesítési szabályok alapján számított érvényességtől kezdődően 6 hónapig biztosítja a tisztség korlátozott érvényű betöltését. A korlátozásról elnök, alelnök és főtitkár esetében a közgyűlés, más vezetői tisztségek esetében a tisztség meghosszabbítás közgyűlési döntése alapján a vezetőség soronkívüli határozattal dönt. A 6 hónap elteltével a tisztség megüresedik, ha közgyűlés időközben nem dönt az utólagos megerősítésről, vagy új tisztségviselő választásáról. Ilyen módon megüresedett tisztséget további 6 hónapig az a tiszteletbeli tisztségviselő elláthatja, aki az érintett tisztség címzetes/tiszteletbeli birtokosa, és a vezetőséget értesíti a rendes tisztség átmeneti elfogadásáról. A megüresedés utáni egy éven belül a közgyűlés hivatalból, határozattal dönt a tisztségbetöltés vagy az elnök és a főtitkár kivételével bármely más rendes tisztség megszüntetéséről

b) Az Egyesület életét, közhasznúsági tevékenységét a Vezetőség irányítja az Alapszabályban foglaltak betartásával és betartatásával, és látja el az egyesületi tagok, tagszervezetek és más, a feladatok ellátásához szükséges alkalmas megbízott más személyek és szervezetek szükség szerinti bevonásával az időszerű egyesületi teendőket. A vezetőségi tagok nemcsak magyar állampolgárok lehetnek, de csak a Szent Korona történelmi alkotmányos hagyomány szerinti régi és új tagjai köréből választhatók.

c) A Vezetőség a b) pont szerinti irányító tevékenységét vezetőségi döntések alapján végzi. A Vezetőség elnöki indítványra negyedévenként tart rendes ülést. Sürgősség vagy más indokolt esetben a vezetőségi űlést a főtitkár, vagy a Vezetőség többségi tagsága is összehívhatja. A Vezetőség testületi Határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza meg. A vonatkozó döntéseket vezetőségi ülésen a közgyűlések közötti időszakban hozott, a vezetőségi ülésről felvett jegyzőkönyvbe foglalt határozatok tartalmazzák. A vezetőségi ülések az Egyesület működésének tárgykörében a közgyűlésekkel azonos módon mindenkor nyilvánosak. Jogszabályi előírások a személyiségi jogokra, az adat- és titokvédelemre vonatkozóan korlátozhatják az ülések nyilvánosságát. Az üléseket az időszerű feladatokra figyelemmel ajánlott napirenddel az Elnök vagy a Főtitkár hívhatja össze előzetes értesítési kötöttség nélkül, a vezetőségi tagsággal egyeztetve a tárgytól függően megjelölt lehetséges legrövidebb határidőre. Eseti jelleggel a Vezetőség ülését bármely vezetőségi tag hasonló módon kezdeményezheti az Elnök vagy a Főtitkár útján, vagy az ő tartós, kényszerű akadályoztatásuk esetén közvetlenül a vezetőségi tagoknál. A Vezetőségi ülésen a napirendet a jelenlévők szótöbbséggel módosíthatják, illetve kiegészíthetik, azonban az elnöki ill. az ülés kezdeményezésekor tett napirendi ajánlás csak az Elnök, távollétében a Főtitkár vagy az ülés kezdeményezője egyetértésével mellőzhető. Az ülés határozatképes, ha azon az Elnökön vagy helyette a Főtitkáron kívül a Vezetőség többi tagjai közül legalább 4 tag, összesen 5 fő részt vesz. Az Elnököt távollétében a főtitkár személyesen, vagy jelenlévő alelnök, vagy más tisztségviselő az ülés tárgyában esetleg egyedi feladatkörét tekintve közvetlenül illetékes vezetőségi taggal közösen képviseli. Vezetőségi ülés egyhangú, vagy a résztvevők egyszerű többsége által meghozott döntését az elnök és a főtitkár, bármelyikük távollétében vagy akadályoztatásuk esetén helyettük alelnöki és titkári, az előbbiek akadályoztatása esetén a tárgyalásos határozathozatalban az ülésen a levezető elnök által felkért jegyzőkönyvvezető és egy vezetőségi tag által hitelesített jegyzőkönyv tartalmazzák.

d) Az Egyesület vezető tisztségviselője nem lehet olyan személy, aki olyan más közhasznú társadalmi szervezetnél töltött be vezető tisztséget e szervezet megszűntét követő két évig, amely más szervezet az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki.

e) A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.

f) Sem közgyűlési sem vezetőségi határozathozatalban nem vehet részt az a személy, aki maga vagy közeli hozzátartozója, élettársa (továbbiakban együtt: hozzátartozója) a határozat alapján kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek az Egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az Egyesületnek a tagja részére a tagsági jogviszony alapján nyújtott, az Alapszabály szerint járó juttatás.

5. Az elnök

a) Az Egyesületet az elnök –az ügyvezető elnökségre vonatkozóan az 5. fejezet b.) pontban írt korlátozás kivételével- egyszemélyben, távollétében, korlátozott képviseleti joga vagy akadályoztatása esetén a főtitkár személyesen, vagy két alelnök személyesen és együttesen képviseli hatóságok és harmadik személyek előtt, más társadalmi szervezetek irányában, és elnököl a közgyűlésen, valamint a vezetőségi üléseken. Ő tartja a kapcsolatot – a főtitkár ill. esetenként a Vezetőség e célra felkért más tagjai útján – a tagokkal, illetve azok csoportjával, és a cél szerinti ill. a közhasznúsági tevékenységet ellátó tagi vagy más együttműködő személyekkel és szervezetekkel.

b) Az elnöki megbízás hároméves időtartamú. A lejárat előtt megtartandó közgyűlés az elnököt tisztségében megerősítve újabb ciklusra megválaszthatja. Ha a közgyűlés határozatképes formában történő összehívását bármi is akadályozná az elnöki ciklus lejárta előtt, s azt követően kerülne sor a közgyűlésre, az elnök a következő választásig ügyvezető elnöki minőségben marad meg hatáskörének teljeskörű gyakorlásával és változatlan képviseleti és helyettesítési rendben addig, míg új elnököt nem választ a közgyűlés. A közgyűlés az elnök tisztségének megerősítését határozattal felfüggesztheti. Ez a rendelkezés a 4. fejezet a.) pontjában foglaltak szerint az elnöki tisztség korlátozott érvényű betöltését vonja maga után. Az erre az esetre érvényes elnöki jogkör korlátozás részleteit a közgyűlés határozatban állapíthatja meg. Részletes közgyűlési rendelkezés hiányában a felfüggesztett megerősítés alapján ügyvezető elnök ügydöntő szavazásra nem jogosult, és önálló intézkedésekre, levelezésre, ezen belül különösen pénzügyi önálló utalványozásra, közgyűlés összehívására és általában mindenfajta rendes képviseleti működésre, beleértve a pénzintézeti önálló intézkedést és képviseletet is, a vezetőség előzetes megerősítő határozata esetén és az abban foglaltak szerint jogosult.

c) Ha bármi okból a közgyűlésen nem jelenik meg az Elnök, tisztét a Vezetőség tagjai közül a főtitkár személyesen, a főtitkár kényszerű akadályoztatása esetén a jelenlévő tiszteletbeli elnök, vagy az érvényesen megválasztott jelenlévő alelnök, vagy a Vezetőség jelenlévő legidősebb tagja, mint korelnök látja el.

Ugyanígy kell az elnök helyettesítésében eljárni a Vezetőség ülésein is.

d) Az elnöknek –az ügyvezető elnökségre vonatkozóan az 5. fejezet b.) pontban írt korlátozás kivételével- és a főtitkárnak önálló, értékhatár nélküli utalványozási joga van. Az alelnököknek együttesen, a Vezetőség többi tagjai közül bármelyik tagnak a pénztárnokkal együttesen van utalványozási joga a Vezetőség határozata által meghatározott összeghatárig, vagy ilyen meghatározás hiányában 50.000,- (=ötvenezer)Ft értékig.

Nem tartozik ide az összejövetelek során használt terem bérének kiutalása, az ezzel és a rendes működéssel összefüggő kiadások, de 50.000,- Ft felett ezeket is utólag a Vezetőséggel szükséges jóváhagyatni.

e) Az elnök –az ügyvezető elnökségre vonatkozóan az 5. fejezet b.) pontban írt korlátozás kivételével- és a főtitkár jogosult levelezése, beadványai elkészítése során az Egyesület nevének használata mellett elnöki ill. főtitkári minőségének feltüntetésére és az Egyesület pecsétjének használatára. A pecsét használat csak eseti helyettesnek határorzott célból történő használatra engedhető át. A vezetőségi pecséthasználatra egyebekben a c), d) pontokban írt helyettesítési és utalványozási ill. képviseleti szabályozások a meghatározók.

f) Az elnök –az ügyvezető elnökségre vonatkozóan az 5. fejezet b.) pontban írt korlátozás kivételével- vagy vezetőségi határozat alapján a főtitkár a fegyelmileg felelősségre vonás alá kerülő tag vagy tisztségviselő ellen fegyelmi eljárást kezdeményezhet, ennek kapcsán képviseletével általában más vezetőségi tagot, tisztségviselőt érintő fegyelmi ügyben kettő más tisztségviselőt megbízhat, aki(k) a fegyelmi indítványt előterjeszti(k). Elnökkel szemben felmerülő felelősségrevonás esetén a fegyelmi indítvány előterjesztője a Szövetségi Ítélőszék előzetes tájékoztatása és iránymutatása mellett a vezetőség nem érintett tagjaiból álló, vezetőségi határozattal létrehozott eseti fegyelmi testület.

g) Munkavállaló alkalmazása esetén az elnök –az ügyvezető elnökségre vonatkozóan az 5. fejezet b.) pontban írt korlátozás kivételével-vagy a főtitkár, mindkettejük cselekvőképtelensége esetén az alelnökök egyike és a titkár együttesen gyakorolja a munkáltatói jogokat is.

h) Az elnök, –az ügyvezető elnökségre vonatkozóan az 5. fejezet b.) pontban írt korlátozás kivételével-vagy a főtitkár ill. egyéb különleges esetben a fenti szabályozás szerint az elnököt helyettesítő más tisztségviselő a közgyűlésen csak szavazategyenlőség esetén szavaz.

6. Bizottságok

a) Az Egyesület célszerinti ill. közhasznúsági tevékenységének felügyeletét a részfeladatok teljesítése, valamint a belső ellenőrzés hatékonysága érdekében bizottságok útján látja el.

b) A felügyeletet ellátó szervezet részei:

c) Amíg az Egyesület tagsága nem éri el a 100 főt, és az éves bevétel nem haladja meg az ötmillió Ft-ot a Vezetőség tagjai közül az egyik jogvégzettségű tag látja el az ellenőrző bizottság vezetését, általa felkért két másik nem választott tisztségviselő taggal együtt látva el a rá háruló feladatokat.

d) A számszakilag helyes ügyvitelt és ügykezelést háromtagú bizottság vizsgálja felül és ellenőrzi. Tevékenységét havi időszakonként teljesíti és az eredményekről és tapasztalatokról a közgyűlésnek számol be. A közgyűlések közötti időszakba a Vezetőség elé terjeszti vizsgálata eredményét és tapasztalatait, amiket a Vezetőség pénztárnoki feladatot ellátó tagja működésével kapcsolatban szerzett.

e) Amennyiben az éves bevétel meghaladja az ötmillió Ft-ot, nem lehet a felügyelő szervet képező ellenőrző bizottság és számvizsgáló bizottság elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki

a Vezető Szerv elnöke vagy tagja,
az Egyesületnél más tevékenységre irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik,
az Egyesülettől cél szerinti juttatásban részesül – kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli juttatásokat, és az Egyesülettől az Alapszabály szerinti célnak megfelelő, a tagsági viszonyból eredően nyújtott juttatásokat,
a fentiekben meghatározott személyek hozzátartozója.

f) A fegyelmi bizottság feladatait a Vezetőség egyik jogvégzett tagja kell hogy ellássa két másik, nem vezetőségi tag bevonásával. Az általuk hozott fegyelmi határozatokról a haladéktalanul meghozandó intézkedések foganatosítására a vezetőségnek, majd a következtetések teljeskörű levonása és a további teendők végett a közgyűlésnek számol be a bizottság vezetője.

g) A fegyelmi eljárás alá vont tag védelmére felkérhet egy egyesületi tagot is, egyébként az általános polgári jogi szabályok az irányadóak a védelem ellátásában. Védő igénybevétele nem kötelező.

h) A fegyelmi határozat ellen az érintett, illetve az Egyesület elnöke–az ügyvezető elnökségre vonatkozóan az 5. fejezet b.) pontban írt korlátozás kivételével-, vagy az elnököt helyettesítő jogkörében a főtitkár is fellebbezéssel élhet a közgyűléshez.

i) A fegyelmi vétségekről szóló és megalkotandó kódex felől a bírósági bejegyzést követő első közgyűlés hivatott határozni, a Vezetőség előterjesztésére. A kódex tárgyában a 2002. január 6.-i ünnepi közgyűlés határozattal a Szövetségi Ítélőszék(SzI) létrehozataláról személyi összetételéről döntött. A Szövetségi Ítélőszék elnöke a mindenkori Nagyváradi Megyéspüspök, aki a szövetség örökös tiszteletbeli elnöke.

j) Amennyiben az éves egyesületi bevétel ötmillió forint fölé emelkedik, az ellenőrző és számvizsgáló bizottságok (együttesen: Felügyelő Szerv) hatáskörét és működését részletesen szabályozni kell, beleértve a személyi apparátus megfelelő kiegészítését az összeférhetetlenségi szabályok betartásával.

k) A Felügyelő Szerv ellenőrzése kiterjed a működés és gazdálkodás teljes körére. Ennek során a vezető tisztségviselőktől jelentést, a munkavállalóktól pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, a könyvekbe és iratokba betekinthet, azokat megvizsgálhatja.

l) A Felügyelő Szerv tagja a Vezető Szerv ülésén tanácskozási joggal részt vehet, illetve részt vesz.

m) A Felügyelő Szerv köteles a Vezető Szervet tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy a működés során az intézkedésre jogosult Vezető Szerv döntését igénylő jogszabálysértés vagy súlyos érdeksérelemmel járó mulasztás történt; a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel.

n) A Vezető Szervet a Felügyelő Szerv indítványának megtételétől számított 30 napon belül kell összehívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a Felügyelő Szerv is jogosult a Vezető Szerv összehívására.

o) A törvényes működés helyreállítása érdekében az arra jogosultak által teendő intézkedések elmaradása esetén a Felügyelő Szerv köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet.

7. Vegyes rendelkezések

a) A közgyűlések összehívása előtt a tagság számára a világhálón és a szövetségi irodában a főtitkár útján közszemlére, illetve betekintésre kell bocsátani a tagok névsorát.

b) Ha a közgyűlést nem az elnök hívja össze, úgy az összehívást kezdeményezők számára a hiteles tagnévjegyzéket a vezetőségnek lemásolásra illetve postai címzésre alkalmas formában biztosítania kell, illetve kiadni szükséges a Vezetőség (elnök és két másik vezetőségi tag) által hitelesített másolatot.

c) Az a tag, aki a számára sérelmes közgyűlési határozattal nem ért egyet, arról történt tudomásszerzést követően, 30 napon belül a sérelmes határozat bíróság általi megváltoztatását kérheti. Az a határozat tekinthető érvényesnek a taggal szemben, amelyet vele jegyzőkönyvi kivonat útján, a határozat meghozatalát követően 8 napon belül közöl az Egyesület elnöke. Az ügyvezető elnökségre vonatkozóan az 5. fejezet b.) pontban írt korlátozás esetén a kiértesítés a főtitkár személyes hatásköre és feladata. A közlés megtörténtének igazolása ajánlott küldeményként postára adással történik. E határidő elmulasztása a sérelmezhető határozatot érvénytelenné teszi, ha arra az érintett ugyancsak 8 napon belül hivatkozik.

d) A tag tartózkodási helyének, lakcímének változását a Vezetőség tagnyilvántartásért felelős tagjának bejelenteni tartozik 30 napon belül. Ennek elmulasztása esetén az érdekelt semmikor nem hivatkozhat érvénytelen kézbesítésre, ha annak sikeressége emiatt hiúsul meg.

e) A vezetőségi és közgyűlési ülésekről minden esetben jegyzőkönyvet kell vezetni, azokat összekapcsolva szükséges megőrizni. A jegyzőkönyvet vezető személyét és a hitelesítőt a levezető elnök jelöli ki.